Össze-vissza változtatok a színeken, mert se így, se úgy nem tetszik, de most végre(?) jó. :D Holnap ismételten hétfő, és már megint nem csináltam semmi (számomra) hasznosat. Nekem nem elég 2, nap arra hogy egy tonna házit megoldjak, 1000 oldalt elolvassak és meg is tanuljak, ezek után még ki is kéne takarítani, ja és ha már hétvégéről van szó, akkor ugye szeretnék kikapcsolni is. Na már most ezt lehetetlenség besűríteni 48 órába. Mondjuk, még mindig jobb a helyzet mint, pár évvel ezelőtt, amikor még szombaton is kötelező volt megjelenni a suliban. :| Brrr...

Szombaton, voltunk Vp-ben, és vettem egy könyvet, mivel már tényleg nem tudom, hogy mit olvassak. Harlan Coben: Az ördög játszótere, alatta "Az egyetlen ok, amiért leteszed a könyvet, hogy bezárd a bejárati ajtót." Na kössz. :D Ajánlom is, neki. Rejtő Jenő könyveit, is el szeretném olvasni, és Goethe Faust-ja is érdekelne, csak éppen időm nincs, ilyenekre, és ez kimondhatatlanul bosszant. :@

Holnap elvileg van színház is, de hogy mit nézünk meg, és hogy egyáltalán hánykor kezdődik, arról még mindig fogalmam sincs. :D

Felelés/dolgozat:

- hétfő, kémia dolg.
- kedd, angol?
- szerda, angol?
- csütörtök, magyar tz.
- péntek, ?

- ...hogy ritkán történnek úgy a dolgok, ahogy én azt szeretném. [szinte alig]
- ...hogy a felszínes sablonok SOHA nem mennek ki a divatból.
- ...hogy fölösleges olyan dolgok ellen kapálózni, amiken képtelen vagyok változtatni.
- ...hogy van olyan amikor nem azt teszem, amit én akarok, hanem azt, amit mások látni akarnak. [utálom is ezért magam]
- ...hogy időpocsékolás köszönetet, és elismerést várni.
- ...hogy az érzelmek kifejezése nem szánni való, csak számomra tűnik annak.
- ...hogy, hiába a sok előítélet a fiúkról, hogy mennyire dögök tudnak lenni, mivel a lányok ugyanolyanok, csak nem veszik észre.
- ...hogy, nem csak nézni kéne, hanem látni is.
- ...hogy, amikor szükségem van valamire, azt biztosan akkor kapom meg, amikor már nem kell.
- ...hogy, az előítéletek nem fognak eltűnni, hiába mondja mindenki, hogy ő elfogadó, és megértő. [na persze]
- ...hogy, értékelnem kell, azt amim van.
- ...hogy, a világban minden a hatalom, és pénz körül forog, és hogy a gátlástalanság már népbetegséggé nőtte ki magát.
- ...hogy, amikor segíteni szeretnék, rendszerint éppen az ellenkezőjét sikerül kihoznom.
- ...hogy, a pénz nem boldogít, sőt elveszi azt.
- ...hogy, néha okosabb hallgatni, mint megszólalni.
- ...hogy, mit akarok pontosan.

és végül...

- ...hogy, az élet sz*r, de a grafikája nagyon ott van. [:)]

Arra a következtetésre, jutottam, hogy ez a nő tényleg komolyan és talán menthetetlenül beteg. :D:D Nagyon tetszik a cipője. xD Ami a leginkább tetszett az a legvége. Rendesen odapörkölt. XDDD

Mivel kaptam olyan információt, hogy a blog el van csúszva, ezért most itt közlöm mindenkivel, aki erre téved, hogy ne engem "okoljon", mert nem tehetek róla, hogy a felbontás eltérő, mindenkinél. Nekem 1024*768-as, másnak nagyobb, esetleg kisebb.

Viszont... vasárnap, nekem is teljesen ketté volt esve, és kezdtem szívbajt kapni, amikor nem sikerült helyreállítanom, de a blog.hu csapata segített, és köszöm mégegyszer.
(Na és most a lényeg. :D)

New Moon film beszámoló:.

Nos, hol is kezdjem.. talán a legjobb lenne a legelején. Maga az első rész valahogy, nem tetszett, többet vártam, természetesen közre játszott az is, hogy már előtte elolvastam magát a könyvet. És hát a könyv az mégis csak könyv, ott mindenki saját maga alakítja ki a személyeket, és mindenki egyénlieg képzeli maga elé a helyzeteket. Minden sokkal jobban elképzelhető, és átélhető, az érzések is jobban előjönnek.  A filmben, egy ember elképzeléseit látjuk, nem pedig a sajátunkét, éppen ezért, van amikor az ember nagyon csalódik. Szóval, a könyv mindig jobb.

Miután letelt a két óra, vegyes érzésekkel léptem ki a mozi ajtaján. Pontosabban kettős érzéseim voltak. A film hosszú volt, ugyanakkor rövid... Ezt most elég nehéz lenne kifejteni, de megpróbálom. Rengeteg mindent próbáltak belesűríteni két órába, és ez rontott rajta, úgy éreztem, hogy semmit nem mozdul a film cselekvés szempontjából, de aztán mégis túl gyorsan peregtek az események. Ami a szöveget illeti, nekem kicsit, nyáltól csöpögött... Érdekes, ugyanis a könyveben ezt egyáltalán nem éreztem, ebből is látszik mennyire más a kettő. Papírra vetve, sokkal igazabbnak hat, és nem azt az érzést váltja ki belőlem, hogy ó ez is egy sablonduma... Az animációk nagyon is tetszettek, szerintem egész jól össze lett rakva. A végén, amikor Edwardot kapott egy néhány ütést, akkor én is összerezzentem, még nekem is fájt, kapaszkodtam a karfába, elég hitelesre sikeredett. :D

Mindent egybe vetve, osztottam szoroztam, és nekem tetszett. :] Ennyi.

Egészen gyorsan eltelt a nap, és nagyon örültem, hogy végre elkezdtük a HTML-t! :D
5-ös lett a biosz dogám, a bázispárosodásból! *jee*
Holnap pedig vár rám egy matek dolgozat, gyöktelenítésekből, és egyéb fincsiségekből. Nyam. -_-

Egész héten olyan lázban égek a New Moon premier miatt, hogy az nem igaz. :D Totálisan megkattantam, ami nem tekinthető túl előnyösnek... *.* Megszerveztünk már mindent, és alig várom, PÉNTEKET akarok most azonnal.

Eszembe jutott egy rémtörténet, amit el kell, hogy meséljek... :P Így leírva, nem túl rémisztő, de elmesélve annál inkább, és mondanom sem kell osztatlan sikert aratott, ugyanis hatalmas sikoltozásba törtek ki körülettem, amikor elmeséltem. Teljes siker. ;)

Egyszer egy éjjel egy kislány bekopogott egy házba, ahol egy néni lakott. Kinyitotta az ajtót, és csodálkozva figyelte a kislányt. - Néni, adj nekem egy pohár vizet. - kérte a kislány. A néni nagyon meglepődött, de azért elment és hozott egy pohár vizet, mire visszatért, a kislány nem volt sehol...
Másnap ismét kopogtak, a ház ajtaján, újra a kislány állt, az ajtóban, és megint egy pohár vizért könyörgött. A néni újra hozott neki, de mire visszaért a kislány felszívódott. Másnap reggel a néni a történtek hatására, nyomozni kezdett az interneten és kiderítette, hogy a háza helyén ezelőtt, egy másik ház állt, de az leégett, és a kislány, aki ott lakott meghalt.
Harmadnap is kopogtak, és a néni már tudta, hogy ki várja az ajtóban. Lassan kinyitotta az ajtót, és kislány újra kezdte. - Néni, hozz nekem egy pohár vizet. - a néni ezt válaszolta. - Hozok, de előtte válaszolj nekem egy kérdésre. - Rendben. - felelte a kislány. - Kislány... te... szellem vagy? - IGEEENN! (ordítva!)

Hát amikor nekem mesélték sokkot kaptam, azt hozzá kell tennem, hogy suttogva, halkan kell mesélni és a végén, a kiáltás megteszi a hatását. ;) Most azonban rohanok hajat mosni, és pakolni.

Rémséges álmokat. :Đ

Hmm... Egyrészt büszke vagyok magamra, hogy sikerült beügyeskednem a chatet. *tapsvihar* :3 Másrészt, már megint rohamosan közeledik a hétfő, és a korán kelés hátrányai. Most sem volt túl tartalmas ez a két nap. Szombaton este nekiültem tanulni, mivel tudom magamról, hogy vasárnap képtelen vagyok rendesen koncentrálni. Aztán szenvedtem a matekkal is. -_- A felét értem.. a másik feléről, pedig halvány lila dunsztom nincs, de sebaj. Mivel matek tanárnál a magyarázat egyenlő a luxussal... Alig várom már a szünetet, szeretnék már korizni is, és nem bírok magammal. :D Szombaton V volt bent érdeklődni a jegyek miatt.. Mivel 6 db-ra lett volna szükségünk, és nem vitte el a diákunkat, /ez de szó/ nem is kaptuk meg. Elvileg 16-án már lehet félretetetni. Amilyen mázlim szokott lenni, tuti hogy nem marad. :]

Rábukkantam Rihanna új számára. Én nem vagyok egy nagy Rihanna fan, de ez a száma igen ütősre sikeredett, és nekem nagyon bejön a szöveg a klipp, egyszóval minden. ;)