Feladom

Annyi minden van a nyelvemhegyén, ami kikívánkozik belőlem, hogy azt sem tudom mégis hol kezdjem el. Mondjuk bevezetésként azzal kezdeném, ami legelsőnek eszembe jut.

Pár hete, az egyik évfolyamtársamat elnézve, észrevettem, hogy szépen kikerekedett.. Mondom, jó biztosan sokat eszik. De csak nem bírtam magammal és a többiek is azt beszélték, hogy hogy hízott meg ilyen hamar. Nekem az tűnt, fel hogy aki felszed néhány kilót, az nem csak a hasára megy, hanem mindenhova. Meg hogy túl kerek volt a hasa. Aztán eszembe jutott valami..., de biztosan csak ez az én egyik újabb téveszmém.. nem lehet terhes. Pár héttel később megint, nem bírtam nem észrevenni, aztán kiderült, hogy a tanári karban is erről beszélnek... osztályfőnök megmondta, nem terhes, mert osztályfőnöke a lánynak rákérdezett és azt mondta nem. De mégis. Asszem a múlt héten szülte meg a kislányát. Úgy csinálta végig ezt a 9 hónapot, hogy SENKI nem tudta mi van vele. Még az anyja sem! El tudja ezt bárki is képzelni? Mert én nem. Pedig van ilyen, és ha ezt mesélik nekem el sem hiszem, de mivel a saját szememmel láttam...

Szilveszterkor, ugye, kivételesen maradtam a nyugodt dolgoknál és kerültem a nyüzsgést. Nem mentem át T-hez mert nem volt kedvem. Most nem tudom, hogy emiatt-e vagy sem, de egyszerűen a kommunikáció mint kapcsolat megszűnt létezni közöttünk... de olyannyira, hogy szerintem őt ez annyira érdekli mint engem az, hogy a sivatagi rókának miért van nagy füle. Szóval semennyire. (Amúgy azért van, hogy nehogy megsüljön szegény, ezért hűti magát a nagy melegben.) Ott tartottam, hogy valami megváltozhatott, mert  ha én keresem, akkor ő soha nincs otthon, mert mindig egy másikkal megy el. Legyen a neve x, de teljesen mindegy. De ezzel nem lenne semmi baj, mert nekem is van másik baráti társaságom, de én igyekszem megtartani az egyensúlyt a kettő között. De ő az utóbbi időben LE SE ....... HOGY MI IS LÉTEZÜNK!! És az annyira biztos, hogy azt merem mondani ide a nyakamra a rozsdásbökőt, ha nincs igazam. Mára megbeszéltük, hogy lemegyünk... lassan egy hónap után. Erre... megint az x-el csinált programot. Én egész egyszerűen nem értem. De annyiszor vágott át már, hogy eljutottam arra a pontra, hogy azt mondhatom. Nem érdekel. Majd lesz valahogy, de hogy én befejeztem az is biztos. Nem fogok én könyörögni senkinek, a büszkeségem annál azért nagyobb. Szóval befejeztem. Különben a hazugságaiból is kezdett elegem lenni... pl. a mostani kifogása az volt hogy be kell menni Veszprémbe... ó hogyne, még jó hogy a mai nap beszélt D-vel, aki leadta nekem az infót én meg próbára tettem...  megbukott ja és nincs póttétel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.