két kicsi lego

Ohó. Ahogy elnézem ez az első bejegyzésem ez év júliusában és azt hiszem egyben az utolsó is ebben a szenzációs hónapban. Ez rekord. Azt sem tudom, már hogy mit írtam eddig le és mit nem. Sok minden történik mostanság, de eszeveszettül nehéz rávennem magamat arra, hogy dokumentáljam is az eseményeket. Főleg nem időrendben. Úgyhogy a kuszaság nem csak az agyam mély bugyraiban van jelen, hanem itt is. Persze elsősorban azért írok le mindent majdnem mindent, hogy egyszer majd visszaolvasgathassam. Az utóbbi hónapban sok olyan dologgal találkoztam, amit a "Haljak meg, ha értem!" kategóriába helyeznék. Amolyan apróságok. Cuki dolgok. Persze, most egy sem jut eszembe, de hát mi ez ha nem egy tipikus eset. Ja igen, most jut eszembe hogy lassan vissza kéne vánszorognom a könyvtárba a könyvekkel. Kihoztam újra a Zabhegyezőt, az Értelem és Érzelmet, meg néhány E. A. Poe könyvet. Hát az az ember határozottan beteg egy elme. Mondjuk elég edzett vagyok a horror meg az ilyen elmezavarodott történetek terén, de hát azért na. Igen és hát, természetesen mindegyikbe belekezdtem, de nem jutottam el túl sokáig. De van egy sziklaszilárd kifogásom is. Dolgozom méghozzá a strandon, minden délelőtt, ami véleményem szerint jó. Meg szeretem. Oké, ez nem túl meggyőző és nem éppen a lelkesedésemet tükrözi, de elég ha én elhiszem és tudom, hogy szeretem. Amúgy valahogy kezdek becsavarodni a négy fal között, ez bizonyára annak köszönhető, hogy már lassan két hete ilyen pocsék az idő és csak tespedni lehet. Meg filmet nézni. De valahogy az sem köt le túlzottan. Vannak elég poénos napok a munkahelyen. :D Mondjuk az elég vicces, amikor az egyik bácsi mindig kérdezget meg próbál beszélgetni. Mi meg egy szavát nem értjük a fura beszédtechnikája miatt. Na így beszélgetni garantáltan kihívás. Drágalátós társam mondta, hogy a kapu előtt dolgozó srácból kettő van vagyis ikrek meg hogy az egyik elég muforc vagy ahogy ő fogalmazott "kisovis" a másik pedig rendes, meg hogy mennyire különböznek arcilag is. Én meg nem értettem miről beszél. Az ikrek, azok ikrek. Azért ikrek mert ugyanúgy néznek ki. Persze csak akkor ha nem lány-fiú ikrekről van szó. Nekem fel sem tűnt a különbség, mondjuk az észre vettem, hogy míg az egyik bemutatkozott a másik kevésbé volt közvetlen. De ezúton is kijelentem hogy igaza volt és tényleg van némi eltérés közöttük. :D Na ma elbeszélgettünk a morcossal. Suliról, ki hol lakik, mi lesz érettségi után meg hasonlókról. Meg hogy fölösleges félni az érettségitől. Valahogy nem nyugodtam meg. A tesója azonban aranyosabb :$$$ :P.
Szombaton meg voltam esküvőn. Unokabátyám megnősült. :) Hát amit mondani azaz írni fogok az eszméletlenül nyálas és én soha nem mondanék ilyet... de de most kivételt teszek. Az esküvő nagyon szép volt, látszott hogy nagyon szeretik egymást abból ahogy egymásra néztek. *.* Na oké ez tényleg csöpög és ennyi bőven sok is volt. :D Amúgy jó volt, hajnalban 4-re értünk haza 5:20-kor meg keltem, mert hát nem akartam cserben hagyni másnap, vagyis aznap a társamat. :D De mostanra már összeszedtem magam. Jajj és eszembe jutott, egy "Haljak meg, ha értem!" kategóriába tartozó szösszenet. Fél kilenckor nyit a strand és az emberek úgy rohannak be az üres strandra, ami még akkor tele van árnykos helyekkel, mintha pisztolyt tartanának a fejükhöz. Eszeméletlen, az öreg nénike is rákapcsolt és úgy loholt, mintha lekésné a piaci akciót. Egy másik ilyen, hogy miért vesznek fel a németek nyáron szandált zoknival. Sooooooo (:

Ja és igen a nagy hír. Költözünk. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.