Égi háború

A minap szembesültem azzal a ténnyel, hogy mindössze 4 hét. 4 hét? 4 hét! Csak ennyi van vissza a suli borzalmas kínzásaiból. Meglepődtem, mert miközben azon járt az agyam, hogy mennyi mindent el kell tűrnie egy diáknak, megfeledkeztem az idő múlásáról. Csak 4 hét, nem több. Szombaton imádtam a hatalmas vihart, a szakadó esőt, az istenek harcát, Zeusz villámait meg az egészet, aztán vasárnap már meglehetősen untatott, hétfőn meg már egyenesen dühített, ma pedig összeszűkült szemmel, felhúzott orral, összeráncolt homlokkal tekintek kifelé, közben azon jár az agyam, hogy nekem egyáltalán nincs kedvem kilépni a meleg lakásból. Kinek van? Tegnap meg is beszéltük Bettivel mi az ideális program ez efféle napokra. Mozi, mondjuk Vasember 2, egy jó nagy adag popcorn-al. Hétfőn totálisan átfagytam, a suli jégveremmé változott én meg alig bírtam ki mind a 7 órát.

Könyörgöm MÁJUS VAN (!), nem február. Ehhez képest meleg téli ruhában mászkálnak az emberek..:| Ijesztő! Ijesztőbb, mint a REC c. filmben a kisgyerek, aki a padláson bújt el és a szívinfarktust hozta ránk.. Ugye Dóri? :Đ

Igen gyakrabban kellene írnom, de valahogy nem igazán van kedvem. :D Nincs első órám, viszont mennem kell most.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.