Blugyblugy

Angolon már nagyon szenvedtem és azt hittem sosem csengetnek ki, unalmamban visszafelé számoltam a másodperceket. Mesterien végzem az unaloműzés művészetét, az biztos. Az Anyegint meg muszáj elolvasnom! Rágná meg az egér azt a könyvet, vagy vinné el egy Unidentified Flying Object. A történet alapjában véve egész jó, de a szerkezetétől padlót fogok. Utálom a verses regényeket, engem annyira nem tud lekötni. Nem kell nekem versbe foglalni, nem kell hogy rímeljen, csak egyszerűen legyen érdekes, és jó nyelvezetű. A többi meg már csak részletkérdés. Mire hazaértem totálisan átfagytam, és nem éreztem a kezeimet. Az jutott eszembe, hogyha valaki levágná az ujjaimat, azt sem érezném meg. Szóval, hazaértem az egész kezem vöröslött, és olyan ráncos volt, mint egy mopsz képe. Megállapítottam, hogy vénasszony kezem lett. A héten többen is felhúzták az agyamat, magyarázza már meg valaki miért olyan jó más idegszálain keringőzni? Bazi vicces, az! Már ott tartok, hogy hagyom a francba az egészet, és magasból teszek a zavaró tényezőkre.

Multkor megnéztem a Romokat. Végre egy olyan horror amiben nem hal meg mindenki, ezt leszámítva azért volt egy két dolog amit hiányoltam. Amúgy meg nem is volt olyan durva.. mondjuk azzal a növényfajjal nem szívesen akadnék össze. Megnyílt a Tesco és ezzel együtt a pláza is. Kíváncsi vagyok, ma meg is nézem. Aztán megyek moziba A Doboz-ra. Elég bugyuta címe van, de a film remélhetőleg, nem lesz rossz. :D Megint rákattantam a letöltésre, és ezerrel töltöm a Sweeney Todd-ot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.